|
|
| könyvjelző - 2006 szeptember |
 |
Szomory és Rippl-Rónai
A zeneakadémiai növendékből lett hírlapírót, Szomory Dezsőt a Nemzet szerkesztői olykor elküldik kiállítás-megnyitókra, ám igazán párizsi évei idején kerül közel a képzőművészethez. Több lapnak tudósít a francia fővárosból, így a Magyar Hírlapnak, a Pesti Hírlapnak, a Hétnek és a Pester Lloydnak. Fontos ismeretségeket köt, barátokra tesz szert, ahogy erről A párizsi regény című késői írásából értesülhetünk. Innen tudhatjuk, hogy feljárt Munkácsy Mihály műtermébe, és talán itt, de mindenképpen Párizsban ismerkedett meg a nagy festő tanítványával, fiatal munkatársával, Rippl-Rónai Józseffel, aki 1888-tól két éven át dolgozott a mester mellett. (Rippl-Rónai is utal arra visszaemlékezéseiben, hogy Munkácsynál többször találkozott Szomoryval.)
Kapcsolatuk hamar barátsággá válik. Szomory egy 1890-es keltezésű, Palágyi Lajosnak Pestre küldött levelében már azt írja: "nekem Rónai jó emberem", és kéri a címzettet, járjon közbe a festő esetleges díjazása érdekében a Nemzeti Szalon kiállításán.
Fontos adalék kettejük kapcsolatához, hogy a később többször - először Az Est 1934. április 6-i számában - közölt, 1897-ben kelt levelében a rossz kritikáktól elkeseredett Rippl-Rónai megpróbálja "rásózni" Szomoryra a Karcsú nő vázával című festményét, melyet az író nem fogadott el, lévén, hogy minden jóindulata ellenére viszolygott a művész párizsi fekete-fehér-szürke korszakának műveitől.
Az itt közölt katalógus az Ernst Múzeum 1915-ben rendezett kiállításához készült. Rippl-Rónai a világháború kitörésekor Franciaországban tartózkodott, és mint ellenséges nemzet állampolgára, fogságba került. Ennek történetéről Rippl-Rónai művein (például a Megverettetésem története) és visszaemlékezéseiben is megemlékezik, de nevelt lánya, Anella is írt a chartreus-i internálás idejéről. A fogolytábor lakóit és életét szorgalmasan ábrázolja vázlatfüzeteiben, a rajzok segítik, hogy könnyebben vészelje át a fogság idejét, nemegyszer több étel, jobb ellátás jár a portrékért cserébe. A grafikák közül kétszáznál többet hazatérése után kiállított az Ernst Múzeum. Különös, hogy ennek ellenére csaknem nyolcvan évig nem tudtak az anyag (három füzet) hollétéről, holott azok a kaposvári Rippl-Rónai Múzeum padlásán egy bőröndben nyugodtak egészen 1996-ig. A múzeum felújításakor előkerült füzetekből mindössze harminc számozott, aláírt, és megjegyzésekkel ellátott rajz maradt meg épségben, ebből tizenkilencet idén áprilisban láthatott a Párizsi Magyar Intézet közönsége.
Szomory és Rippl-Rónai kapcsolatáról a későbbi évekből nem maradt fenn adat. A festő 1927-ben hunyt el, az egyre inkább mellőzötté váló Szomoryt pedig Mikes Lajos, Az Est lapok irodalmi szerkesztője kéri fel tárcák, novellák, karcolatok írására. Festő-monográfiákban találunk jegyzeteket műkritikusi működéséről: Az Est 1934. április 15-i számában a KUT (Képzőművészek Új Társasága) nemzeti szalon-beli kiállításáról, 1938. március 14-i számában pedig Kernstok Károly művészetéről ír kritikát.
Gréczi Emőke
|
|
|
<<< vissza
|
|
|
|
