|
|
| könyvjelző - 2006 szeptember |
 |
Antik városok
A régmúlt, s a hozzá vezető egyik legjárhatóbb út, a régészet mostanában egyre gyakrabban van jelen a könyvkiadásban, úgy is, mint eszköz a múlt titkainak megfejtéséhez, úgy is, mint argumentum bizonyos kőbe vésettnek tűnő, több száz vagy több ezer éves állítások, hiedelmek kikezdéséhez, s ha sikerül: megdöntéséhez. Az Antik városok - Letűnt korok emlékei, Maria Teresa Guaitoli és Simone Rambaldi könyve a múltat egyszerűen főszereplőnek tekinti, sorra bemutatva azokat az ókori városokat, amelyek kivételes szerepet töltöttek be a maguk korában, s amelyek maradványai is monumentálisak és lenyűgözőek. Ismerős nevek, amelyeket annyiszor olvastunk, hallhattunk, de nem mindig volt módunk utánanézni, milyen is lehetett ott egykor az élet (vajha mindenhová eljuthatnánk!): Mükéné, Athén, Róma, Pompeji, Úr, Ninive, Babilon, Palmüra, Baalbek, Angkor, Teotihuacán, Macchu Picchu. Nem csak jó könyv ez, de csodálatosan szép is, mert bár különböző korok és földrészek egykori nagyvárosaiba visz el bennünket a kötet, a változatosságon belül van egy közös tulajdonsága: az ókori metropolisok városszerkezete jórészt fennmaradt, s ezekről gyönyörű fotók készültek. Valamennyi város építészeti remekmű, határozott ízléssel, stílussal, egy hajdanvolt világ egyértelműen megfogalmazott esztétikájával.
Végül jó hír az olvasónak: a kötet eddig kis túlzással csak bizonyos korhatár fölött volt forgatható: a mérete és a súlya miatt. Egy kisebb gyerek nem bírta kézben tartani. Felnőtt is nehezen. Az Alexandra most valamivel kisebb, olvasóbarátabb méretben és súllyal adja ki újra az Antik városokat.
D.L.
Maria Teresa Guaitoli és Simone Rambaldi: Antik Városok - Letűnt korok emlékei
324 oldal, 4999 Ft, Alexandra Kiadó
Mükéné
A Haghios Elias-hegy lejtőin terül el Mükéné citadellája. Előtérben a sokszögű, illetve négyszögletes téglákból húzott tömör városfal, feljebb a palota
Athén
Az Akropolisz városképet uraló szentélyegyüttese: a Propileum mögött a Parthenón fenséges épülete magasodik, a háttérben az Erechteion épülete áll
Róma
A római Fórum. A háttérben látszó boltívek Maxentius bazilikájának északi hajójából valók. Középen a Via Sacra (Szent út) egy része, balra Titusz diadalíve a háttérben a Colosseummal
Sabratha
Sabratha színháza. Az előtérben a nézőtér, a háttérben, a zenekari árok mögött, a három, egymásra illesztett márvány oszlopsorból álló szkéné (díszlet)
Angkor
Ilyennek láthatták Angkor romjait az első nyugati utazók a felfedezés pillanatában. Louis Delaporte francia művész metszete 1880-ban jelent meg
Pagan
A Dhammajangi Pahto templom építését a tudósok Narathu királynak (1167-70) tulajdonítják. Az épület a habarcs nélküli kőművesmunka leglátványosabb példája
Pompeji
A Via Dell'Abbonandanza a Fórum felől nézve. Ez az utca szelte át Ponpeji déli városrészét. A helyreállított épületek a város egykori gazdagságáról és pezsgő forgatagáról árulkodnak
Théba
Luxor templomának Nílus-parti épületegyüttese
Teotihuacán
A barlangszentély és a benne talát gyermeki maradványok arra engednek következtetni, hogy a Nap Piramisát az azték Tlalockal azonos esőistennek szentelhették
Cichén Itzá
A legfőbb piramist, a Castillót, Kukulkán-nak, a tollaskígyónak szentelték, aki a Yuca-tán-fészigeten élő maják hitvilágában azonos szerepet töltött be a toltékoknál, és később az aztékoknál ismert Quetzalcoatllal
|
|
|
<<< vissza
|
|
|
|
