|
|
| könyvjelző - 2006 szeptember |
 |
Göncz Árpád - Hazaérkezés
Zsuzsának
Göncz Árpád volt köztársasági elnök látogatása egykori rabtársával, Mécs Imrével a Kozma utcai börtönben, hátul balra Magyar Bálint volt oktatási miniszter. Fotó: Europress
- Aztán ne ám, hogy bemenjen az első kocsmába, és leigya magát - mondta az őrmester, miközben a férfi az óráját csatolta föl, s ujjára húzta a karikagyűrűt. Hat év után először.
Nem felelt.
Odakint tombolt a nyár. A színek.
Kék volt az ég, zöldek a fák, sárgák a villamosok. A nők tarka díszmadarak. Mindent és mindenkit megbámult: csoda, hogy föl nem pofozták.
Aki annak idején, ha látta, átment előle a túloldalra, most átjött a túloldalról, és hosszan rázogatta a kezét:
- Öregem, hallom, volt egy kis kellemetlenséged... hidd el, én is csak üggyel-bajjal...
Itt nem védte tőlük a börtön fekete-fehér egyértelműsége.
Felesége egy vasárnap elvitte kirándulni. őt meg a kisfiút. Aki féléves volt annak idején, most meg már majdnem hét.
Az erdőben, az úton, a kisfiú azt mondta:
- Apa, most vezess - és behunyta a szemét.
Értette a kezét: jó egy percig kerülgetett vakon követ, hullott ágat, kátyút, kerékvágást.
Aztán a kisfiú kinyitotta a szemét, és azt mondta:
- Most te, Apa!
Engedelmesen behunyta a szemét, s ment is vagy tíz lépést, vakon. ő is értette a kisfiú kezét.
Aztán kinyitotta a szemét, s a szeme sarkából látta a felesége száján a majdnemmosolyt.
Az asszony látta, hogy ő látja.
Az ég kék volt, a lomb zöld, s a zöld lomb lékein vastag pászmákban csurgott az útra - kőre, hullott ágra, kátyúra - a napfény.
1956 - Magyar írók novellái
Összeállította Pomogáts Béla
388 oldal, 2999 Ft, Noran Kiadó
|
 |
 |
<<< vissza
|
 |
|
|