|
|
| könyvjelző - 2006 szeptember |
 |
Táncoljunk, uram, a zene majd megjön!
- A televíziós meteorológusok közötti népszerűségi verseny Aranyszarvas-díjával kitüntetett Aigner Szilárd, a European Weather Service előrejelző részlegének irányítója, aki kalandból mostanában a hangját kölcsönözte egy rajzfilmfigurának, milyen könyvet tart az ágya mellett?
- Sajnálkozva mondom, egyre inkább szakcikkeket. A régi könyvfalásom most szakcikkek falásává vált.
- Régi könyvfalás?
- Bizony. Két nagy vonulata van az életemnek. A gyerek- és ifjúkor, amikor, ha nem fociztam, a könyveket bújtam. Ez volt az olvasás kora. Sohasem sznobériából olvastam, hanem valódi érdeklődésből. Vernét egyszerűen imádtam, a technika iránti érdeklődésem akár innen is eredhet. De a lelki mérnökség is izgatott - elsősorban Dosztojevszkijnek köszönhetően. A lélek megismerésében és megismertetésében nálam Dosztojevszkij jár mindenki előtt. Ifjan annyira lázba hozott, hogy egymás után többször is jelentkeztem az orvosi karra. Pszichiáternek készültem, de mindig elutasítottak, ezután mentem az ELTE Természettudományi Karára matematika-fizika szakra.
- És jött az új korszak.
- Jött megállíthatatlanul. Az olvasás kora utáni szakbarbárság kora, amikor reggeltől estig a számítógép előtt ülök. Ez is én vagyok. Vállalom.
- Maradandó olvasmányélményei?
- A legyek ura (Golding) óriási hatással volt rám, mai fejjel pedig még bölcsebb műnek tartom. A karakterei telitalálatok. Egyes mai politikusokat is fölismerhet bennük az olvasó... Vagy nagy kedvencem a Zorba, a görög. Most, ahogy belegondolok, talán a "derűs napot" köszönés összefügghet vele. Mi mást kívánhat az egyik ember a másiknak, ha nem derűs napot? Ne költözzenek a problémák a gyomrunkba, ne vegyünk mindent annyira a szívünkre! Hogy is van a mottója? "Táncoljunk, uram, a zene majd megjön!"
- És a magyar irodalomból?
- A Zorbához hasonló érzéseket keltett bennem Krúdy Gyula, akinek most teljes újrakiadását tervezik. A Szindbád-novellák igazi remekek. És persze a versekről se feledkezhetek meg. Azok között vagyok, akik a legnagyobb magyar költőnek József Attilát tartják. A hatása, szerintem, felbecsülhetetlen. Pontosabban: lehetne, ha olvasnák. De Radnóti is a kedvenceim egyike.
- Kedvenc memoriterei vannak?
- Hm. Most József Attilától ugrik be, a semmi ágán. "A semmi ágán ül szivem, / kis teste hangtalan vacog, / köréje gyűlnek szeliden / s nézik, nézik a csillagok." De lehet, hogy pontatlanul mondom...
- Derű és mélabú.
- Igen, gyönyörű sorok. Van, amikor ilyen lelkiállapotban vagyok. De ez így van jól.
Domokos Áron
|
|
|
<<< vissza
|
|
|
|
